Könnyed, fülbemászó, de operai igénnyel megírt dallamokkal és sok humorral átszőtt történet, amelynek központi témája a szerelem: a bécsi születésű operett ma ismert, többnyire óriási sikert arató táncos-komikus és szubrett szereplőkkel megerősített alakját részben magyar zeneszerzőknek köszönhetően nyerte el. több...
Egy múltbeli eseményre kerestél. Kérjük, válogass aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2018. február 15. csütörtök, 19:30
A Müpában kuriózumnak számító operettgálán olyan, az operaszínpadokról ismert világsztárok lépnek fel, mint Marlis Petersen, Piotr Beczała és Thomas Hampson, hogy a legnépszerűbb operettkomponisták örökzöld muzsikájával örvendeztessék meg a közönséget.
A 19. század utolsó harmadában a válságok évtizedeit élő Bécs két háború és két bankcsőd között dalolt és mulatott. A kedélyes várost, Európa zenei fővárosát egészséges kapcsolat fűzte az osztrák faluhoz, a paloták zenéjét a grinzingi kocsmák zenéjéhez, a komolyzenét az utcai szerenádokhoz és a nagyvárosba áramló népi dallamokhoz. Ezt a gyorsan népszerűvé váló stílusegyveleget az „operácskák”, azaz az operettek összegezték az édesbús történetekre fogékony közönség számára.
A műfaj bölcsője Bécs volt, az első sikerek éppen Millöcker Koldusdiák és Dubarry című darabjaihoz kötődtek. Aztán feltűnt a Keringőkirály, az ifjabb Johann Strauss is, és „mindent vitt” A cigánybáróval és A denevérrel. Az „aranykor” kiemelkedő szerzői között tartották számon Robert Stolzot és Karl Zellert is.
Az operett új, fényes korszakához magyar neveket is társít a zenetörténet: Lehár Ferencét és Kálmán Imréét. Lehár Víg özvegye a Broadwayn is fogalommá vált; a Giuditta vastapssal fogadott, rádión is közvetített 1934-es premierje pedig - addig szinte elképzelhetetlen módon - a bécsi Staatsoperben volt, amelynek akkori igazgatója, Clemens Krauss minden évben műsorra tűzött egy operettet is.
Kálmán Imrét, az Operettkirályt hihetetlen dallamgazdagsága, a legkülönbözőbb stílusokban való elképesztő jártassága különbözteti meg talán valamennyi kortársától. Legtöbbet játszott műve az eredetileg az Éljen a szerelem! címet viselő Csárdáskirálynő, a legizgalmasabb és legkedveltebb pedig a Marica grófnő, a csodaszép szólók, andalító duettek, vérpezsdítő táncok, látványos revü és igazi magyaros mulatás világa, benne a kicsit részlehajlóan Mondd meg, hogy imádom a pesti nőket szöveggel magyarra fordított Wenn es Abend wird - Grüß mir mein Wien aus című híres dallal.
Rendező: Müpa
Boris Eifman / ifj. Johann Strauss A PYGMALION-HATÁS Balett két felvonásban
Számít-e a múzsa csókja, és egyáltalán mi az? Honnan és hogyan jön a zene, a szöveg, és minden, amit nem a „józan ész” hoz létre, de ami nélkül az életnek semmi értelme?
Előfordul: hulla, és annak fagyasztása, csontok, hányás, köpés, meztelenség, verekedés, felnőttfilm-részlet, kitört ujjak, kábítószer fogyasztása és terjesztése, méregkeverés, zászlóégetés (ja ez nem), egyszer elhangzik az a szó, hogy 'zsidó', egyszer az, hogy 'cigány'. Lesz füst, stroboszkóp, hangos zene, riasztó hangeffektek, zaj, káosz, kosz és több liter művér.
A világ legújabb Madame Tussauds Budapest produkciójában 52 magyar és nemzetközi élethű viaszfigurával, lélegzetelállító installációkkal, rengeteg élménnyel, hang- és fényjátékkal,…
A Monte Cristo grófja egy igazi, nagy ívű, romantikus musical Dumas regénye alapján. Szerelem, intrika, bosszú, szenvedély Szomor György dalaival,…
Frank Wildhorn musicalje és Homonnay Zsolt rendezése a nő örök, csábító szenvedélyességét, a férfi és a nő ösztönös és csillapíthatatlan…
Ebben a rovatban a rendszer által válogatott népszerű programokat ajánlunk. Közöttük fizetett hirdetések is lehetnek.
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsd össze a kosarad újra!
